Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
(1823–1890) magyar politikus, államférfi / From Wikipedia, the free encyclopedia
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3.[2] – Volosca (ma Abbázia része), Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.)[1] az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.
„gróf Andrássy Gyula politikus” lehetséges további jelentéseiről lásd: Andrássy Gyula (egyértelműsítő lap). |
Id. Andrássy Gyula | |
Az Osztrák–Magyar Monarchia 2. közös külügyminisztere | |
Hivatali idő 1871. november 14. – 1879. október 2. | |
Uralkodó | I. Ferenc József |
Előd | Ferdinand Freiherr von Beust |
Utód | Heinrich Karl von Haymerle |
A Magyar Királyság 3. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1867. február 17. – 1871. november 14. | |
Uralkodó | I. Ferenc József |
Előd | Szemere Bertalan |
Utód | Lónyay Menyhért |
Született | Oláhpatak 1823. március 8. |
Elhunyt | Volosca 1890. február 18.[1] (66 évesen) |
Sírhely | Andrássy-mauzóleum Tőketerebes |
Párt | Deák-párt |
Szülei | Szapáry Etelka Andrássy Károly |
Házastársa | Kendeffy Katinka |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | főispán, miniszter |
Iskolái | Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnázium, majd a Királyi Magyar Tudományegyetem (jogi képzés) |
Halál oka | húgyvérűség (uremia) |
Vallás | római katolikus |
Díjak | Aranygyapjas rend lovagja Szent István-rend nagykeresztje |
Id. Andrássy Gyula aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Id. Andrássy Gyula témájú médiaállományokat. |
Kulcsszerepet játszott az 1867-es kiegyezés létrejöttében, miniszterelnöksége alatt vetették meg a magyar polgári államrendszer alapjait. Az 1868-as horvát–magyar kiegyezés létrejöttében, a nemzetiségi törvény megalkotásában, és az önálló Magyar Honvédség megalakításában úgyszintén tevékeny részt vállalt. Az, hogy az orosz fenyegetés miatt a Monarchiának a bismarcki Németországgal való szövetségét szorgalmazta, illetve a balkáni terjeszkedés mellett tette le a voksát, életművének vitathatóbb aspektusa.
Mindenesetre Andrássy a Monarchia közigazgatási rendszerében a legmagasabb rangra emelkedett magyar politikusának számít.
Munkásságából az kiemelendő, hogy sokat tett azért, hogy Pest-Buda Közép-Európa jelentős központjává váljon.