Cassini–Huygens
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el. Ez a tudományos célú űrkutatás eddigi legnagyobb szabású vállalkozása, célja volt 2004 és 2008 között a Szaturnusz bolygó környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán hold felszínére. A programot 2017. szeptember 15-éig meghosszabbították.
Ez a szócikk az űrszondáról szól. Hasonló címmel lásd még: Giovanni Domenico Cassini. |
Cassini–Huygens | |
A Cassini pályára álláskor a Szaturnusz körül (fantáziarajz) | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok, Európa |
Űrügynökség | NASA Európai Űrügynökség ASI |
Küldetés típusa | Közelrepülés, keringés és leszállás |
NSSDC ID | 1997-061A |
Küldetés | |
Célégitest | Szaturnusz |
Indítás dátuma | 1997. október 15. |
Indítás helye | SLC–40 |
Hordozórakéta | Titan IV-B/Centaur |
Megérkezés | 2004. július 1. |
Leszállás a Titanra | 2005. január 14. 10:13 UTC |
Küldetés vége | 2008. július 1. (tervezett) |
Meghosszabbítás | 2017. szeptember 15.[1][2] |
Az űrszonda | |
Tömeg | induló tömege: 5712 kg |
Energiaellátás | RTG, indulásakor 885 W, A fő küldetés végére 633 W |
Cassini orbiter | |
Tömege | 2125 kg (üzemanyag nélkül) |
Huygens leszállóegység | |
Tömege | 349 kg |
Hivatalos weboldal | |
RSS hírek: | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cassini–Huygens témájú médiaállományokat. |
A Cassini tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének meghatározása; a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása; a Iapetus vezető félgömbjén található sötét anyag eredetének és természetének meghatározása; a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése; a Szaturnusz légkörének vizsgálata a felhők szintjén; a titáni felhők időbeli változásának vizsgálata; a Titan felszínének vizsgálata;
A Cassini orbitert a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) építette, a Huygens landert az Európai Űrügynökség, az orbiter nagy teljesítményű antennáját az Olasz Űrügynökség.
A Cassini–Huygens program összköltsége 3,26 milliárd dollár, amiből 1,4 milliárd az építés, 704 millió a működtetés, 54 millió a követés és 422 millió a Titan IV hordozórakéta.
A Cassini 2017. szeptember 15-én befejezte a küldetését azzal, hogy belemerült a Szaturnusz légkörébe, és ott megsemmisült.