Gemini–6A
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Gemini–6A (vagy hivatalos NASA megjelölése szerint a Gemini VIA) az amerikai Gemini-program negyedik emberes küldetése volt. Érdekesség volt, hogy sorszáma ellenére a startja a Gemini VII után következett, amelyet azonban speciális körülmények és megfontolások alakítottak ki. Ahogy a Gemini–program lépdelt előre az Apollo-programhoz szükséges űrműveletek kipróbálásának útján, ez a repülés az űrrandevú tényleges kipróbálását kapta feladatul a Gemini–7 űrhajóval karöltve.
Gemini–6A | |||||
Gemini-program | |||||
Repülésadatok | |||||
Ország | USA | ||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Hívójel | Gemini–6A | ||||
Személyzet | Wally Schirra parancsnok Thomas Stafford pilóta | ||||
Tartalék személyzet | Gus Grissom parancsnok John Young pilóta | ||||
Hordozórakéta | Titan II | ||||
NSSDC ID | 1965-104A | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1965. december 15. 13:37:26.471 UTC | ||||
Starthely | Cape Canaveral LC 19 | ||||
Keringések száma | 16 | ||||
Földet érés | |||||
ideje | 1965. december 16. 15:28:50 UTC | ||||
helye | 23°35' É, 67°50' Ny | ||||
Időtartam | 1 nap 1 óra 51 perc 24 mp | ||||
Űrhajó tömege | 3546 kg | ||||
Megtett távolság | ~694 415 km | ||||
Pálya | |||||
Perigeum | (az első keringésen) 161 km | ||||
Apogeum | (az első keringésen) 259,4 km | ||||
Pályahajlás | |||||
Föld körül | 28,97° | ||||
Periódus | |||||
Föld körül | (az első keringésen) 88,7 perc | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gemini–6A témájú médiaállományokat. |
Eredetileg Gemini VI jelzéssel az lett volna a feladata, hogy egy Agena célrakétával találkozzon a műveleti tervnek megfelelően, ám az Agena felbocsátásakor valamilyen probléma támadt és a célrakéta a pályára állásakor felrobbant. Ekkor merült fel a szakemberekben, hogy akár egy másik ember vezette Gemini űrhajó is lehetne céltárgy. Az elképzelés kidolgozása nyomán a NASA meghozta döntését, miszerint a Gemini VII fog szolgálni céltárgyként a Gemini VI számára. Ezért a Gemini VII korábban szállt fel, mint a sorban őt megelőző repülés (a Gemini VI jelölést pedig megváltoztatták Gemini VIA-ra) és a másodikként felszálló űrhajó ezzel kísérelte meg a világon elsőként az űrbeli találkozást.
A repülésre Wally Schirra parancsnokot és Tom Stafford pilótát jelölték ki, akik korábban szerteágazó szimulátoros kiképzést kaptak a műveletekre. Egyben a Gemini VI volt az utolsó olyan űrhajó, amely – lévén csak viszonylag rövid repülési idő volt előirányozva számára – akkumulátorokkal felszerelt űrhajó volt. A repülés legnagyobb kihívása volt, hogy a Gemini VII startját követően milyen gyorsan tudja a földi személyzet ismét szolgálatba állítani a 19-es indítóállást. A tervek szerint erre kilenc nap volt szükséges, amelyet teljesített is a cape-canaveral-i csapat. Ám az ominózus kilencedik napra kitűzött start meghiúsult: a Titan II rakéta egyik elektromos csatlakozója idő előtt kihúzódott, ami a startfolyamat automatikus leállásához vezetett az utolsó másodpercben. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az ilyen esetekre a műveleti utasításban előírt katapultálás nem ment végbe, mivel az azt irányító parancsnok nem húzta meg a kart.
A második, immár sikeres startra 1965. december 15-én került sor. Az űrhajósok azt a feladatot kapták, hogy a negyedik keringésük végére hajtsák végre a randevút. Ehhez a röppályájukat úgy választották meg, hogy lényegében magától menjen végbe a megközelítés legnagyobb része, és csak a legutolsó műveleteket kellett az űrhajósoknak finomhangolniuk. Schirráék maradéktalanul végrehajtották a feladatukat, és a megjelölt időre a Gemini VIA a Gemini VII mellé manőverezett, és órákon keresztül ott is maradt (a távolság 30 centiméter és 90 méter között változott a kötelékrepülés során). Ezzel újabb akadály hárult el a holdra szállás útjából. A Gemini VIA végül 1 nap 1 óra és 51 perc repülés után szállt le az Atlanti-óceánon.