I. Jakab angol király
angol király / From Wikipedia, the free encyclopedia
VI. Jakab skót, és I. Jakab néven angol király (eredeti nevén James Charles Stuart; 1566. június 19. – 1625. március 27.) Skócia uralkodója 1567-től, valamint Anglia királya 1603-tól haláláig. Általa jött létre a két ország perszonáluniója, amely mintegy száz évvel később tényleges egységgé, Nagy-Britanniává fejlődött.
I. Jakab | |
Anglia királya | |
I. Jakab | |
Uralkodási ideje | |
1603. március 24. – 1625. március 27. | |
Elődje | I. Erzsébet |
Utódja | I. Károly |
Skócia királya | |
VI. Jakab | |
Uralkodási ideje | |
1567. július 24. – 1625. március 27. | |
Elődje | I. Mária |
Utódja | I. Károly |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Stuart-ház |
Született | 1566. június 19. Edinburgh-i vár |
Elhunyt | 1625. március 27. (58 évesen) Theobalds House |
Nyughelye | Westminsteri apátság |
Édesapja | Henry Stuart |
Édesanyja | I. Mária |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Oldenburgi Anna |
Gyermekei | Henrik Frigyes I. Károly Stuart Erzsébet |
I. Jakab aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Jakab témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jakab I. Mária skót királynő fia volt és egyben VII. Henrik angol és ír király ükunokája is, így joggal pályázhatott mindhárom ország koronájára. Tizenhárom hónaposan került Skócia élére, miután katolikus anyját a protestáns főnemesség lemondásra kényszerítette. Kiskorúsága idején négy különböző régens kormányzott helyette. Bár 1579-ben formálisan nagykorúvá nyilvánították, ténylegesen csak 1583-tól kezdhette el országa kormányzását. 1589-ben feleségül vette Dániai Annát. Három, felnőttkort megért gyerekük született: Henrik Frigyes, Erzsébet és Károly. 1603-ban a gyermektelen I. Erzsébet halálával kihalt a Tudor-ház és Jakab megörökölte az angol (és ír) trónt. Jakab ezt követően legnagyobb és leggazdagabb országában, Angliában lakott, Skóciába csak egyszer látogatott vissza. Szorgalmazta Anglia és Skócia szövetségének szorosabbá vételét, közös parlament, jogrendszer és egyház kialakítását, de terve alattvalói ellenállásán megbukott. Uralkodása alatt kezdődött el az angol és skót protestánsok Észak-Írországba való betelepítése, valamint Észak-Amerika angol gyarmatosítása.
Jakab 57 évig uralkodott Skóciában, valamennyi skót király közül a leghosszabb ideig. Angliában rendszeresen konfliktusba keveredett a parlamenttel és fanatikus katolikusok az ún. lőpor-összeesküvésben megpróbálták meggyilkolni (családjával és az egész parlamenttel együtt). Uralkodása alatt virágzottak a művészetek, ekkor alkotott William Shakespeare, John Donne, Ben Jonson és Francis Bacon.[1] Jakab maga is írt, főleg politikai (The True Law of Free Monarchies, Basilikon Doron) és teológiai (Daemonologie) műveket.[2] Szorgalmazta az imakönyv felülvizsgálatát és a Biblia újrafordítását angol nyelvre, amelyet róla neveztek el Jakab király Bibliájának. Külpolitikájában igyekezett elkerülni hogy háborúkba bonyolódjon, különösen az akkor kitörő harmincéves háborúba és a közvélemény ellenében is dinasztikus házassággal akarta megbékíteni Anglia nagy ellenfelét, Spanyolországot. Utolsó éveiben a kormányzás elhanyagolása és kegyencekre való támaszkodás miatt udvarának tekintélye nagymértékben csökkent. 1625-ös halála után fia, I. Károly követte Anglia és Skócia trónján.