Szerkesztő:Enlightenment1685/próbalap
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Régmúlt idők elbeszélése, vagy Elmúlt idők krónikája, régiesen Nesztor-krónika, Nyesztor-krónika, óorosz őskrónika, (óegyházi szláv nyelven: Повѣсть времяньныхъ лѣтъ; oroszul: Пóвесть временны́х лет ukránul: Пóвість врéм'яних літ; belaruszul: Апóвесць мíнулых часóў), latin betűkkel Poviszty vremjanih lit, a szakirodalomban pedig csak PVL, Kelet-Európa, és a Kijevi Rusz történetét dolgozza fel körülbelül 850-től 1110-ig, több 11–12. századi egyházi személy összeállításában. A krónikát Kijevben állították össze 1113 körül, több korábbi műből. Az végleges változat szerzőjének Nyesztor kijevi szerzetest tartják, innen a krónika egyik elnevezése is. A mű neve a szöveg nyitó mondatából származik, amely így hangzik: "Ezek a régmúlt idők elbeszélései Rus' földjének eredetéről, Kijev első fejedelmeiről, és arról, hogy Rus' földje milyen forrásból indult el." A művet alapvető forrásnak tekintik a keleti szlávok és a különböző finnugor törzsek történelmének kutatásában. A mű cselekménye két fő részre tagolódik. Az elsőben az események datálatlanok, azaz pontos idejük nem ismert. A mű további részében viszont már szerepelnek évszámok. A krónika időrendje a bizánci időszámításon alapszik. A kijevi szerzetesek szerint a világ teremtésétől Krisztus születéséig 5508 év telt el, ezért az évkönyvben ehhez az évszámhoz adják a további éveket.[1]