Apollo–10
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Apollo–10 (NASA kódja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült. A repülés fő célja a Holdra szállás „jelmezes főpróbája” volt, az utolsó tesztrepülés, amely a Holdhoz való elrepülést, a holdkomp és az anyaűrhajó szétválasztását, az ereszkedést a holdfelszín felett mind-mind magában foglalta, lényegében egy Holdra szállás volt, tényleges leérkezés nélkül. A NASA 1967-ben fektette le azt a sémát, amely szerint lépésről-lépésre elérnek a Holdig és ebben szerepelt egy ilyen, az eszközrendszert minden ízében és teljes körűen kipróbáló teszt. Másrészt az űrszondás tesztrepülések – legfőképpen a Lunar Orbiter-program – révén a mérnökök tudomást szereztek róla, hogy a Hold gravitációs mezeje hogyan tér el a Földétől, hogy tömegkoncentrációk, ún. masconok vannak az égitest belsejében, amelyek befolyásolják a körülötte keringő űrhajók pályáját. Biztonságosan csak ennek a jelenségnek az ismeretében lehetett űrhajót küldeni egy holdi leszállásra.
Apollo-10 | |||||
Apollo-program | |||||
Eugene A. Cernan, Thomas P. Stafford és John W. Young | |||||
Repülésadatok | |||||
Ország | USA | ||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Hívójel | parancsnoki modul - Charlie Brown holdkomp - Snoopy | ||||
Személyzet | Thomas Stafford, parancsnok John Young, a parancsnoki modul pilótája Eugene Cernan, a holdkomp pilótája | ||||
Tartalék személyzet | Gordon Cooper, parancsnok Donn Eisele, a parancsnoki modul pilótája Edgar Mitchell, a holdkomp pilótája | ||||
Hordozórakéta | Saturn V | ||||
NSSDC ID | 1969-043A | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1969. május 18. 16:49:00 UTC | ||||
Starthely | Kennedy Űrközpont, 39-B | ||||
Keringések száma | Hold körül 31 | ||||
Földet érés | |||||
ideje | 1969. május 26. 16:52:23 UTC | ||||
helye | 15° 2' D, 164° 39' Ny | ||||
Időtartam | 8 nap 0 óra 3 perc 23 mp | ||||
Űrhajó tömege | 28 834 kg | ||||
Holdkomp tömege | 13 941 kg | ||||
Pálya | |||||
Pályamagasság | |||||
Föld körül | 184,5 / 190 km | ||||
Hold körül | 111,1 / 316,7 km | ||||
Pályahajlás | |||||
Föld körül | 32,5° | ||||
Hold körül | 1,2° | ||||
Periódus | |||||
Föld körül | 88,1 perc | ||||
Hold körül | 2,15 óra | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo–10 témájú médiaállományokat. |
A repülésre Deke Slayton, a NASA személyzeti ügyekért felelős igazgatója Tom Stafford parancsnokot, John Young parancsnokiegység-pilótát és Gene Cernan holdkomppilótát jelölte meg legénységként, tartalékaik pedig Gordo Cooper tartalék parancsnok, Donn Eisele tartalék parancsnokiegység-pilóta és Ed Mitchell tartalék holdkomppilóta lettek. Ezzel a program visszatért az eredeti rotációhoz (Slayton a "tartaléknak jelölnek, aztán kihagysz két repülést és Te következel a repülésre kijelölt legénységben" szisztémát dolgozta ki), így az Apollo–7 tartalékai kerültek kinevezésre a repülésre. Egyben ez volt a program első olyan repülése, amelyre csupa kipróbált űrveteránt jelöltek (Stafford és Young háta mögött két, Cernan pedig egy repüléssel indult a Holdhoz). A legénység ezúttal is élt két előjogával, a legénységi jelvény megtervezésével és az űrhajók névadásával. A parancsnoki űrhajó a Charlie Brown, a holdkomp pedig a Snoopy nevet kapta, két Peanuts rajzfilm figuráét.
A startra 1969. május 18-án került sor, először és egyben utoljára Cape Kennedy LC39B indítóállásából. A rakéta startja az egész program legkevésbé sikerült, legtöbb probléma által sújtott indítása volt. Mindhárom fokozat esetében fellépett a típusbetegségnek számító pogo oszcilláció, amely olyan súlyos volt, hogy az űrhajósok szeme előtt összefolyt a műszerek képe és nem voltak képesek rádión jelentést tenni. A további műveletek már problémamentesebben mentek, sima repüléssel elértek a Holdig, majd pályára is álltak körülötte. Némi előkészületet követően a két űrhajó szétvált, Stafford és Cernan megkezdte a süllyedést a felszín felett. Egy másodlagos cél volt, hogy a lehetséges leszállóhelyekről közeli fényképek készüljenek, amelyek jobb felbontásuk révén jobban segíthetik a későbbi tényleges leszállások helyének kiválasztását, mint a rendelkezésre álló Lunar Orbiter fotók. A két űrhajós egészen 14 447 méter magasságig ereszkedett, ahonnan már visszafordultak és megkezdték az emelkedést. Kicsit később leválasztották a holdkomp leszállófokozatát és a felszállófokozattal emelkedtek tovább, vissza az anyaűrhajóval való találkozásig. Ebben a műveletben kisebb hibát vétettek az űrhajósok és az űrhajójuk váratlanul irányítatlanul pörögni kezdett. Csak nagy vesződséggel tudtak – kézi vezérléssel – a váratlan vészhelyzetből kikeveredni. Ezt követően sikeresen újra összekapcsolódtak a parancsnoki űrhajóval.
A repülés újabb eseménytelen hazatérési fázist követően 1969. május 26-án ért véget, amikor a Charlie Brown 8 nap 0 óra 3 perc 23 másodperc repülés után belecsobban a Csendes-óceán vizébe, Amerikai Szamoától 740 kilométerre, ahol a USS Princetown hadihajó várta.