Arisztotelész
ókori görög filozófus és tudós / From Wikipedia, the free encyclopedia
Arisztotelész (ógörögül: Ἀριστοτέλης, latinul: Aristoteles); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.[8]
Arisztotelész | |
Szobra a Louvre-ban | |
Született | i. e. 384[1][2][3][4] Sztagira[4] |
Elhunyt | i. e. 322 (61-62 évesen)[1][2][3][4] Chalcis[4] |
Házastársa | Pythias[5] |
Élettársa | Herpyllis[5] |
Gyermekei |
|
Szülei | Nicomachus |
Foglalkozása | filozófus |
Iskolái | Akadémia |
Halál oka | bélbetegség |
Sírhelye | Sztagira[6][7] |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Nyugati filozófia Antikvitás | |
Iskola/Irányzat | Peripatetikus iskola |
Érdeklődés | Politika, Metafizika, Tudomány, Logika |
Akikre hatott | Az egész nyugati filozófiai kultúrára és az arab filozófiai iskolákra is. |
Akik hatottak rá | Platón, Démokritosz |
Fontosabb nézetei | A helyes „közép” |
Fontosabb művei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Arisztotelész témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A görögországi Sztageira (ma: Sztágira, Halkidikí) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: a S(z)tagirita (= „A sztagirai”). Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett és tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a filozófiában, a logikában, a nyelvészetben, a biológiában, a pedagógiában, a politikatudományban, az államelméletben sikerült maradandót alkotnia, de az irodalomelméletben és mi több, az irodalomban is. Cicero aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” (flumen orationis aureum), amely a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette.[9][10] Azonban nemcsak irodalmilag igényes és nagyközönség számára írt exoterikus művei és irodalmi tárgyú munkái (a Poiétika kivételével) semmisültek meg, vesztek el, hanem sok más műve is – de a megmaradtakból, mint például a Fizika, Metafizika, Etika, Politika, Poétika és mások – még így is több életműnyi anyag kitelik.
Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven át működő) filozófiai mozgalom, a peripatetikus iskola szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja. A középkor végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában. De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a keresztényeknél, az araboknál és a zsidóknál egyaránt a legnagyobb tiszteletben áll.[11] A Holdon krátert neveztek el róla és nevét egy kisbolygó is viseli (6123 Aristoteles). Élete főképp Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei című munkájából ismert.[12]