Asztúria hercege
From Wikipedia, the free encyclopedia
Asztúria hercege vagy hercegnője (spanyolul: Príncipe/Princesa de Asturias) a spanyol trónörökös által használt titulus, amelyet a jelenkori spanyol alkotmány is feltüntet. A címet 1388-ban hozták létre, amikor I. János kasztíliai király ezt a méltóságot adta legidősebb fia és örököse, Henrik számára. A cím magába foglalta Asztúria területének kormányzását és jövedelemforrásait is. A cél egy olyan állandó trónörökösi méltóság létrehozása volt, amely már az Aragóniai Királyságban (Girona hercege), az Angol Királyságban (Wales hercege) és a Francia Királyságban (Viennois dauphinje) már használatos volt.
Asztúria hercegnője | |
Adatok | |
Ország | Spanyolország |
Megszólítás | Ő Királyi Fensége |
Első | Kasztíliai Henrik |
Uralkodóház | Bourbon-ház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztúria hercegnője témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Korábban, 718–866 között már létezett az Asztúria királya cím, ám azt előbb felváltotta a León királya majd a Kasztília királya titulus. A „Katolikus királyok” (Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd) idején örökösük, János herceg címe már „Asztúria, Girona, Spanyolország és az Újvilág hercege” volt. A Habsburgok trónra kerülésével a cím megváltozott: „E királyságok hercege, a spanyolok és az új világ hercege” lett. A spanyol örökösödési háborúból győztesen kikerült Bourbon-ház állította vissza az „Asztúria hercege” megnevezést, mivel Kasztília döntő segítséget nyújtott számukra a háborúban. Az Asztúria hercege címhez jelenleg a következők társulnak még: Girona és Montblanc hercege, Cervera grófja, Balaguer ura (ezzel az Aragón Korona örököse), valamint a Viana hercege (amivel Navarra örököse).[1]
A jelenlegi méltóságot VI. Fülöp spanyol király legidősebb gyermeke és a trón elsőszámú várományosa, Leonóra hercegnő viseli.[2]