Bedtime Story (Madonna-dal)
kislemez, Madonna / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bedtime Story című dal Madonna amerikai énekesnő és dalszerző 1995. február 13.-án megjelent harmadik kimásolt kislemeze hatodik stúdióalbumáról, a Bedtime Stories-ról. A dalt a Maverick kiadó jelentette meg, és Björk, Nellee Hooper, és Marius De Vries írták. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy Björk dalt írt egy Madonna albumra. Újraírta a dal eredeti demó változatát, melyet később Madonna és Hooper készített el. A dal egy közepes tempójú elektronikus house dal, acid és ambient, valamint techno beütésekkel. A dal szokatlan, elektronikus hangzása eltér a pop-R&B daloktól, melyek az albumon hallhatóak. Lírailag a dal a tudattalan világ örömeiről szól.
Madonna Bedtime Story | ||||
Kislemez a Bedtime Stories albumról | ||||
B-oldal | Survival | |||
Megjelent | 1995. február 13. | |||
Formátum | 7" · 12" · CD Single | |||
Felvételek | 1994. Kalifornia, Chappel | |||
Stílus | elektronikus | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 4:53 (album version) 7:44 (orbital mix) | |||
Kiadó | Sire · Warner Bros. · Maverick | |||
Szerző | Björk · Nellee Hooper · Marius De Vries | |||
Producer | Madonna · Nellee Hooper | |||
Madonna-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A dal kedvező kritikákat kapott a zenekritikusoktól, akik méltatták hipnotikus és elektronikus stílusát, azonban alulértékeltnek ítélték meg, amiben nagy potenciál lehetett volna. Kereskedelmi szempontból a kislemez az Egyesült Királyság, Olaszország, és Ausztrália slágerlistáin az első tízbe bejutott, de az Egyesült Államokban a Billboard Hot 100-on csupán a 42. helyet érte el, azonban a Billboard Dance/Club songs listán az első helyen végzett. A dalhoz tartozó klipet Mark Romanek rendezte, és minden idők legdrágább videoklipjeként tartják számon, 5 millió dolláros (2020-ban 8,49 millió dollár) költségvetéssel. Szűrrealista és az új kor képei vannak benne, olyan művészek hatásával, mint Remedios Varo, Frida Kahlo, és Leonora Carrington. A video elismerést kapott a kritikusoktól, és folyamatosan megtekinthető a New York-i Modern Művészetek Múzeumában.
A dalt az 1995-ös londoni Brit Awards-on adta elő Madonna, ahol egy ezüst Versace ruhát, és hosszú parókát viselt, ami Marie Claire szerint a díjátadó történetének 30 legjobb pillanata lett. A dal remixelt változatát a 2004-es Re-Invention világkörüli turnén videobejátszásként is felhasználták. Kritikusok és tudósok megjegyezték, hogy a dal előrevetítette Madonna elektronikus zene felé történő elmozdulását jövőbeli munkáiban.