Ciklopropán
From Wikipedia, the free encyclopedia
A ciklopropán (C3H6) a cikloalkánok közé tartozó szerves vegyület, melyben három szénatom gyűrűt alkotva kapcsolódik egymáshoz, valamint egyenként két hidrogénatomhoz. A legegyszerűbb cikloalkán. Színtelen, dietil-éterre emlékeztető szagú, kábító, narkotikus hatású gáz. 1,3-diklórpropánból állítható elő cinkkel, nátrium-jodid jelenlétében. Ez a reakció egy módosított Wurtz-szintézisnek fogható fel. A szénatomok közötti kötések jóval gyengébbek, mint egy átlagos kovalens kötés. Ezt a 60°-os szög okozza, amely jóval az átlagos 109,5°-os szög alatt van (sp3 hibridizált molekulapályák). Azonban feszültsége azért csak kevéssel nagyobb, mint a ciklobutáné (27,6 kJ/mol és 26,4 kJ/mol), mert σ-aromás jelleget mutattak ki nála.
Ciklopropán[1] | |||
IUPAC-név | Ciklopropán | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 75-19-4 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C3H6 | ||
Moláris tömeg | 42,08 g/mol | ||
Sűrűség | 1,879 g/L (1 atm, 0 °C) | ||
Olvadáspont | -128 °C | ||
Forráspont | -33 °C | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Fokozottan tűzveszélyes (F+)[2] | ||
R mondatok | R12[2] | ||
S mondatok | (S2), S9, S16, S33[2] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Ez a szög-feszültség levonódik a kötési energiából, ezért a vegyület reaktívabb az alkánoknál és más cikloalkánoknál (ciklopentán, ciklohexán, cikloheptán) is. A természetben nagy reakciókészsége miatt nem fordul elő.