Első keresztes hadjárat
keresztes hadjárat a Szentföld elfoglalására (1095–1099) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az első keresztes hadjárat (1095–1099) az első volt azon háborúk sorában, amelyekkel a katolikus európai államok megkísérelték visszafoglalni Jeruzsálemet és a Szentföldet a muszlim hódítóktól. Az első hadjáratot II. Orbán pápa hirdette meg az 1095-ös clermont-i zsinaton és a kiváltó oka az volt, hogy a szeldzsuk törökök hódításainak következtében a keresztény Bizánci Birodalom szinte teljesen kiszorult Kis-Ázsiából.
Első keresztes hadjárat | |||
Jeruzsálem 1099-es ostroma. | |||
Időpont | 1095–1099 | ||
Helyszín | Kis-Ázsia, Közel-Kelet | ||
Eredmény | Keresztes győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Első keresztes hadjárat témájú médiaállományokat. |
A felhíváshoz Franciaországban, a Német-római Birodalomban és Dél-Itáliában lelkes tömegek, és jó néhány főnemes is csatlakozott. A hivatalos 1096. augusztusi indulás előtt a vallási buzgalomtól fűtött parasztok és egyéb közrendűek a „szegények keresztes hadjáratán” külön indultak el a Szentföldre és útközben zsidók elleni pogromokat tartva, fosztogatva értek el a szeldzsuk határig, ahol a muzulmánok szétverték a seregüket. A „fejedelmek keresztes hadjárata” jórészt rendben, fegyelmezetten, a bizánci hatóságokkal együttműködve vonult Anatóliáig, de a hadjárat menetét végig meghatározta, hogy nem volt mindenki által elfogadott vezére, Adhemar pápai legátus csak a vallási vezetést látta el (míg meg nem halt Antiókhiában).
A keresztesek ostrom alá vették I. Kilidzs Arszlán anatóliai szeldzsuk szultán fővárosát, Nikaiát; majd miután visszaverték a szultán felmentő próbálkozását, a város megadta magát a bizánciaknak. Dorülaionnál ismét súlyos vereséget mértek a szeldzsukokra, akik azután már nem próbálták feltartóztatni őket. Nyolc hónapos ostrommal sikerült elfoglalniuk Antiókhiát és legyőzték a környék emírjeinek egyesült felmentő seregét, de ezután fél évre megbénította őket a vezérek közötti elkeseredett vita arról, hogy kié legyen az elfoglalt város. Az egyik főnemes, Boulogne-i Balduin segítségére sietett egy közeli örmény városállam, Edessza vezetőjének, majd miután utóbbit alattvalói meggyilkolták, megalapította az Edesszai Grófságot.
A keresztes sereg 1099 januárjában indult tovább Antiókhiából és miután három hónapot elvesztegettek Arka ostrománál, júniusban értek Jeruzsálem falai alá. A vízhiány és a forróság miatt hosszas ostromról nem lehetett szó, így miután sikerült ostromgépeket építeniük, rohammal vették be a várost, amelynek valamennyi muszlim és zsidó lakosát lemészárolták. Az egyiptomi Fátimidák megpróbálták kiűzni a frankokat (nyugati keresztényeket) Palesztinából, de az aszkaloni csatában súlyos vereséget szenvedtek. Az elfoglalt területeken megalapították a Jeruzsálemi Királyságot, amelynek első vezetőjévé Bouillon Gottfriedet választották.