Fullerének
az elemi szén mesterséges módosulatai / From Wikipedia, the free encyclopedia
A fullerének az elemi szén XX. század végén felfedezett és előállított mesterséges módosulatai. A fullerének meghatározott, páros számú (60, 72, 84 stb.) szénatomból álló „szénmolekulák”. A leggyakoribb fullerénmolekula hatvan szénatomot tartalmaz (buckminsterfullerén, C60).
Nem tévesztendő össze a következővel: Fulleren. |
Ezzel a szócikkel vagy szakasszal kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
A fulleréneket 1985-ben fedezte fel Harold Kroto (University of Sussex), Robert Curl és Richard Smalley (Rice University), amiért 1996-ban kémiai Nobel-díjat kaptak. Létezésüket Eiji Osawa, a Toyohashi Műszaki Egyetem kutatója már 1970-ben megjósolta. A fulleréneket Richard Buckminster Fuller építész, költőről, a geodéziai kupola feltalálójáról nevezték el.
A fullerénekben minden szénatom három másik szénatomhoz kapcsolódik. Egyhez kettős, kettőhöz egyes kötéssel, így csak páros számú atomokból felépülő kalitkák képződhetnek, és az ötszögek száma mindig 12.
A fullerének molekuláit kizárólag öt- és hattagú gyűrűk építik fel. Különösen stabilisak azok a szerkezetek, melyekben minden ötszöget hatszögek vesznek körül. Például a C60 molekula pontosan olyan alakú, mint a futball-labda (leszámítva, hogy a varratok egyenesek).
A C60 vékony filmje mustárszínű, aromás szénhidrogénekben oldva bíborvörös. A C70 vékony film formájában vörösesbarna, oldata borvörös.