Gneisenau (csatacirkáló)
Német csatacrikáló / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Gneisenau volt a Kriegsmarine második Scharnhorst-osztályú csatahajója. Egyetlen testvérhajója az osztály névadó egysége, a Scharnhorst volt. Ezek voltak az első német csatahajók, melyek az első világháborút követően Németországban épültek. A Gneisenau a kieli Deutsche Werke hajógyárban épült meg. Gerincfektetésére 1935. május 6-án, vízrebocsátására 1936. december 8-án került sor. Az 1938 májusában elkészült hajó kilenc darab 28 cm űrméretű ágyúból álló fő tüzérséggel rendelkezett, melyeket három lövegtoronyban helyeztek el. Később ezeket hat 38 cm-es űrméretű ágyúra tervezték lecserélni, de erre már nem került sor.
Gneisenau | |
Hajótípus | csatahajó (Schlachtschiff) |
Névadó | August Neidhardt von Gneisenau |
Tulajdonos | Kriegsmarine |
Hajóosztály | Scharnhorst-osztály |
Pályafutása | |
Építő | Deutsche Werke, Kiel |
Ára | 146 174 000 márka |
Megrendelés | 1934. január 25. |
Építés kezdete | 1935. május 6. |
Vízre bocsátás | 1936. december 8. |
Szolgálatba állítás | 1938. május 21. |
Szolgálat vége | 1942. július 1. |
Sorsa | 1945. március 23-án torlaszként elsüllyesztették, lebontották a háború után |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 32 100 t (standard) 35 540 t (konstrukciós) 38 709 t (max.) |
Hossz | 229,8m (egyenes orral) 234,9 m (Atlantikbuggal) 226,0 m (vízvonalon) |
Szélesség | 30 m |
Merülés | 9,9 m |
Hajtómű | 12 Wagner típusú gőzkazán, 3 Krupp Germania-gőzturbina 3 db háromszárnyú hajócsavar (∅ 4,80 m) |
Üzemanyag | olaj (6000 m³) |
Teljesítmény | 165 930 le (122 041 kW) |
Sebesség | 31,3 csomó (58 km/h) |
Hatótávolság | 13 100 km 19 csomós (35 km/h) sebesség mellett |
Fegyverzet |
|
Repülőgépek | 4 db Arado Ar 196 hidroplán |
Páncélzat |
övpáncél: 70-350 mm |
Legénység | 1669 fő (56 tiszt, 1613 sorállományú) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gneisenau témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk a második világháborúban alkalmazott német csatahajóról szól. Hasonló címmel lásd még: Gneisenau (egyértelműsítő lap). |
A Gneisenau a háború első felében jórészt a testvérhajójával együtt hajtott végre hadműveleteket, közte a brit kereskedelmi hajózás elleni portyákat az atlanti vizeken. Az első útjuk során egy rövid tűzharcban elsüllyesztették a brit Rawalpindi segédcirkálót. 1940 tavaszán részt vettek a Norvégia megszállását célzó Weserübung hadműveletben. A Norvégia előtti bevetés során a két hajó tűzharcot vívott a Renown csatacirkálóval, elsüllyesztették a Glorious repülőgép-hordozót és a kísérő rombolóit, majd később a Gneisenaut megtorpedózta a brit Clyde tengeralattjáró. 1941-ben az Atlanti-óceánon végrehajtott sikeres Berlin hadművelet után a két csatahajó a Bretagne-félszigeten lévő Brestben kötött ki, ahol folyamatos légitámadások célpontjaivá váltak. A Gneisenaut több találat is érte, de a sérüléseit kijavították.
1942 februárjában a két csatahajó a Prinz Eugen nehézcirkálóval együtt sikeresen visszatért Németországba a La Manche-on napközben áttörve. Kielbe való megérkezése után a Gneisenau szárazdokkba került. A február 26-án éjjel végrehajtott brit légitámadás során egy bombatalálat a fedélzetének páncélzatát áttörve az elülső lőszerraktárát érte. A kivetőtöltetek lángra kapása súlyos károkat okozott a hajóban és számos emberéletet követelt. A javítások olyannyira időigényesek lettek volna, hogy a hajó 38 cm-es ágyúkra való átfegyverzése mellett döntöttek. A 28 cm-es lövegtornyokat leszerelték róla és partvédelmi célokra alkalmazták őket. 1943-ban Hitler az átépítési munkálatok megszakítására adott utasítást. A háború végén, 1945. március 27-én Gotenhafen kikötője előtt torlaszhajóként elsüllyesztették. A hajótestet 1951-ben emelték ki és bontották le.