Hosszúhajó
From Wikipedia, the free encyclopedia
A hosszúhajót a vikingek készítették és használták kereskedelmi és háborús célokra. Felépítése hosszú idő alatt alakult ki, kezdve a kőkorszaki umiak-kal, a 9. századi Nydam and Kvalsund hajókig bezárólag. Letisztult formájában a 9. század és a 13. század között használták. Formája és felépítése a skandináv hajóépítési hagyományokban a mai napig fellelhető. Fából készült, szövet vitorlával, a hajótesten fafaragásokkal.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A hosszúhajót általában egy gyönyörű, hosszú, keskeny fahajóként jellemzik. Sekély merülésének köszönhetően az 1 méter mély vízben is jól mozog, könnyű vele megközelíteni a partot. Könnyű súlya lehetővé teszi a szárazföldi szállítását is. Eleje-hátulja egyforma volt, ezáltal megfordulás nélkül gyorsan irányt tudott váltani, mely különösen hasznos volt a jéghegyek és jégtáblák közötti navigáció során. Mindkét oldalán teljes hosszban evezőkkel szerelték fel. Késői típusait egy négyszögletes vitorlával is ellátták, mely a hosszú utakon jelentősen kímélte az evezősöket. A hosszúhajók átlagsebessége típusonként változott, általában 10–20 km/h közé esett, maximális sebességük elérhette a 30 km/h sebességet is.
A hosszúhajók egyet jelentettek a viking tengeri hatalommal abban az időben, és birtoklásuk nagy vagyont jelentett. Gyakran part menti farmerek tulajdonában voltak, melyeket a fegyveres konfliktusok idején a király igénybe vett - létrehozva egy tekintélyes tengeri erőt. Bár a harcokban felhasználták, mégsem harci hajók voltak, hanem csapatszállítók. A 10. században időnként több hajót összekötöttek, hogy egy stabil felület jöjjön létre a gyalogsági harchoz. A 9. században a viking hódítások csúcsán nagy flották hajóztak föl a gyengélkedő Frank Birodalom folyóin, például a Szajnán. Rouen városát 841-ben fosztották ki, Quentovic-t 842-ben, majd Hamburgot 845-ben 600 dán hajó támadta meg. Ugyanebben az évben 129 hajó még feljebb hajózott a Szajnán. Az ellenségeik, mint például az angolok, gyakran sárkányhajónak nevezték ezeket, a sárkányt formázó orruk miatt. A skandinávok a korai középkor idején korukat meghaladó tengeri katonai struktúrát építettek ki.