II. Ulászló lengyel fejedelem
lengyel fejedelem / From Wikipedia, the free encyclopedia
Száműzött Ulászló (lengyelül: Władysław Wygnaniec; Krakkó, Lengyelország, 1105 körül – Altenburg, Német-római Birodalom, 1159. május 30.), a Piast-dinasztiából való lengyel fejedelem 1138 és 1146 között, valamint sziléziai, sandomierzi, nagy-lengyelországi, kujáviai, wrocławi és pomerániai herceg II. Ulászló néven. A sziléziai Piastok őse, a Wrocławi-ág megalapítója.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Száműzött Ulászló | |
II. Száműzött Ulászló lengyel fejedelem ábrázolása Jan Matejko portréján (19. század) | |
Lengyelország fejedelme | |
II. Ulászló | |
Uralkodási ideje | |
1138 – 1146 | |
Elődje | III. Ferdeszájú Boleszláv |
Utódja | IV. Göndörhajú Boleszláv |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Piastok |
Született | 1105 körül Krakkó |
Elhunyt | 1159. május 30. (54 éves kora körül) Altenburg |
Nyughelye | Pegaui monostor |
Édesapja | III. Boleszláv lengyel fejedelem |
Édesanyja | Kijevi Szbiszlava Szvjatopolkovna |
Testvére(i) | Ryksa svéd királyné IV. Boleszláv lengyel fejedelem III. Mieszko lengyel fejedelem Dobroniega Ludgarda lausitz-i őrgrófné Judit brandenburgi őrgrófné Henrik sandomierzi herceg Ágnes kijevi nagyfejedelemné II. Kázmér lengyel fejedelem |
Házastársa | Babenbergi Ágnes |
Gyermekei | I. Boleszláv wrocławi fejedelem IV. Mieszko krakkói fejedelem Richeza kasztíliai királyné Konrád głogówi fejedelem |
Vallás | nyugati keresztény |
A Wikimédia Commons tartalmaz Száműzött Ulászló témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ulászló volt III. Ferdeszájú Boleszláv lengyel fejedelem és első felesége, Kijevi Szbiszlava Szvjatopolkovna fejedelemné elsőszülött fia. Felesége, Babenbergi Ágnes, III. Lipót osztrák őrgróf leányától származó gyermekei között van többek között Hosszú Boleszláv wrocławi fejedelem, a későbbi IV. Görbelábú Mieszko krakkói fejedelem, valamint Richeza, aki első férje, VII. Alfonz király jogán Kasztília és León királynéja volt.
Az ifjú Ulászló még apja életében Sziléziáért felelt. III. Boleszláv fejedelem 1138-as halálával országa, végrendelete szerint feloszlott négy fia között, melyek közül Ulászló kapta a seniori országrészt, ezzel a legfelsőbb hercegi rangot. Kezdetben sikeresen vette fel a versenyt testvéreivel szemben, szövetséget kötött a Kijevi Russzal, a Cseh Fejedelemséggel és a Német-római Birodalommal is. Miután a testvérei lázongásai miatt hadjáratot indított a juniori országrészek és fivérei ellen, a kezdeti sikerek után kemény fellépései miatt elégedetlenség lépett fel vele szemben. Megítélésén tovább rontott, hogy megvakította és elűzte az ország nádorát, Piotr Włostowicot. 1146-ban végül családjával együtt menekülni kényszerült, kezdetben II. Ulászló cseh fejedelemnél, majd III. Konrád német király, végül Barbarossa Frigyes német-római császár udvarában talált menedéket. Sosem adta fel törekvéseit, hogy visszatér országába és visszaszerzi hatalmát, ám ez végül csak fiainak sikerült, ő maga 1159-ben, Altenburgban hunyt el.