Norodom Szihanuk kambodzsai király
kambodzsai király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Norodom Szihanuk (khmerül: នរោត្តម សីហនុ, nyugaton: Norodom Sihanouk; Phnompen, 1922. október 31. – Peking, 2012. október 15.) Kambodzsa királya volt 1941 és 1955, majd 1993 és 2005 között. 2004-es második lemondása után „Kambodzsa Apakirálya” lett (khmerül: Preahmâhaviraksat), megtartva sok korábbi, alkotmányos uralkodói pozíciójához tartozó jogkörét. Apja Norodom Szuramarit király, anyja Sziszovat Koszamak királyné volt.
Norodom Szihanuk | |
Kambodzsa királya | |
Hivatali idő 1941. április 24. – 1955. március 2. | |
Előd | Sziszovat Monivong |
Utód | Norodom Szuramarit |
Kambodzsa királya | |
Hivatali idő 1993. szeptember 24. – 2004. október 7. | |
Előd | Csea Szim |
Utód | Norodom Szihamoní |
Demokratikus Kambodzsa 1. elnöke | |
Hivatali idő 1975. április 17. – 1976. április 2. | |
Előd | új tisztség |
Utód | Khieu Szamphan |
Katonai pályafutása | |
Csatái |
|
Született | 1922. október 31. Phnompen, Kambodzsa |
Elhunyt | 2012. október 15. (89 évesen) Peking, Kína |
Sírhely | Ezüstpagoda |
Párt |
|
Szülei | Sisowath Kossamak Norodom Suramarit |
Házastársa | Norodom Moninet |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái | Armoured Cavalry Branch Training School |
Halál oka | szívinfarktus |
Vallás | théraváda |
Díjak |
|
Norodom Szihanuk aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Norodom Szihanuk témájú médiaállományokat. |
Szihanuk olyan sok pozíciót töltött be 1941-től, hogy a Guinness Rekordok Könyve őt nevezte meg a legtöbb különböző tisztséget élete során ellátó politikusként. Többek között kétszer szolgált királyként, kétszer hercegként vezette az országot, egyszer elnökként, kétszer volt miniszterelnök, számos kormányt irányított emigrációban, 1975-1976-ban pedig a vörös khmer uralma idején bábállamfő volt.[1] Címei közül számos csak tiszteletbeli volt, valódi hatalom nem járt vele, mint például az alkotmányos királyi tiszttel. Szihanuk 1953. november 9-étől, Kambodzsa függetlenné válásától 1970. március 18-áig, a Lon Nol tábornok puccsát követő parlamenti határozatig irányította az ázsiai országot.