Sárkány Lovagrend
From Wikipedia, the free encyclopedia
Sárkány Lovagrend, tulajdonképpen Sárkány Társaság, latinul Societas Draconistrarum. A sárkány a középkorban a gonosz jelképe volt, így az önmagát fojtogató és felhasított hátú sárkányos jelvény azt szemléltette, hogy viselője magában legyőzte a gonoszt. Ennek megfelelően a lovagrend tagjai "tehetséges, jellemes férfiak" voltak. [1] A lovagrendet Luxemburgi Zsigmond magyar király, későbbi német-római császár valószínűleg második feleségével, Cillei Borbálával kötött házassága alkalmával alapította uralkodói tekintélye érdekében, hogy szövetkezzék leghatalmasabb alattvalóival és vazallusaival.
Gyors adatok
Sárkány Lovagrend | |
Alapítva | 1408 (első megalakulás) 2001 (újraalakulás) |
Megszűnt | 16. század |
Típus | lovagrend |
Tagság | Magyar Királyság
|
Működési régió | Európa |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkány Lovagrend témájú médiaállományokat. |
Bezárás