Schmitt Pál
magyar párbajtőrvívó, sportdiplomata, diplomata, politikus, volt köztársasági elnök / From Wikipedia, the free encyclopedia
Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.
Schmitt Pál | |
Schmitt Pál 2011-ben | |
Született | 1942. május 13. (82 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Makray Katalin (1966–) |
Gyermekei | három gyermek: Schmitt Petra |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Magassága | 190 cm |
A harmadik magyar köztársaság 4. köztársasági elnöke | |
Hivatali idő 2010. augusztus 6. – 2012. április 2. | |
Miniszterelnök | Orbán Viktor |
Előd | Sólyom László |
Utód |
|
A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 8. elnöke | |
Hivatali idő 2010. május 14. – 2010. augusztus 5. | |
Köztársasági elnök | Sólyom László |
Előd | Katona Béla |
Utód | Kövér László |
Az Európai Parlament alelnöke | |
Hivatali idő 2009. július 14. – 2010. május 13. | |
A Magyar Olimpiai Bizottság 16. elnöke | |
Hivatali idő 1989 – 2010 | |
Előd | Deák Gábor |
Utód | Borkai Zsolt |
Schmitt Pál aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Schmitt Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, április 2-án lemondott államfői tisztségéről, megtartva a volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot. Schmitt továbbá az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egyetlenegy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.[1]