Tuva
autonóm köztársaság Oroszországban / From Wikipedia, the free encyclopedia
Tuva (hivatalosan Tuvai Köztársaság, oroszul Республика Тыва, tuvai nyelven Тыва Республика) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága az ország délkeleti részén. Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt. A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 88,7%-a az őshonos tuvai néphez tartozónak vallotta magát.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tuva (Tuvai Köztársaság, Республика Тыва, Тыва Республика)) | |||
| |||
Himnusz: Мен — тыва мен (Tuvai vagyok) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
Székhely | Kizil | ||
Járás | 17 kozsuun | ||
Városi körzet | 2 | ||
Települések | 5 város, 1 városi jellegű település, 116 szumon | ||
Köztársaság vezetője | Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig | ||
Rendszám | 01 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 330 368 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 1,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 168 606 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 47′, k. h. 94° 45′51.783333333333, 94.75 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuva témájú médiaállományokat. |
1912-ig a Csing Birodalom része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam Tuvai Népköztársaság néven. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az OSZSZSZK része lett Tuvai autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASSZK) alakult.
Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizikusok számára egy érdekes epizód Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania.
A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős a köztársaság neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára.