Alzheimer-kór
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Alzheimer-kór (angolul Alzheimer's disease, rövidítve AD) a gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, elbutulással (demencia), majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép.[1][2] Nevét a német Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit.[3]
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Alzheimer-kór | |
Egy egészséges (balra) és egy Alzheimer-kóros beteg (jobbra) agyának összehasonlítása | |
Latinul | Morbus Alzheimer |
Angolul | Alzheimer's disease |
Osztályozás | |
BNO-10 | G30., F00. |
BNO-9 | 331.0, 290.1 |
Leírás | |
Főbb tünetek | a mindennapi életet megzavaró memóriavesztés; zavarodottság az idővel és a térrel kapcsolatban; |
Adatbázisok | |
OMIM | 104300 |
DiseasesDB | 490 |
MedlinePlus | 000760 |
eMedicine | neuro/13 |
MeSH ID | D000544 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alzheimer-kór témájú médiaállományokat. |
2005-ben világszerte több mint 24 millió ember szenvedett demenciában, ennek kb. 70 százalékát az Alzheimer-kór tette ki,[4] gyakorisága azonban rohamosan emelkedik, 2010-ben már 35 millió demens beteg élt a Földön,[5] ez a szám nagyjából 20 évente meg fog duplázódni, így 2030-ra előreláthatólag mintegy 65 millió ember szenved majd demenciában.[5] Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, a 65 év felettiek kb. 5 százalékát, a 80 év felettiek kb. 20 százalékát érinti,[6] Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór pontos kiváltó oka lényegében ismeretlen, ugyanakkor a genetikai hajlamnak jelentős szerepet tulajdonítanak, és számos génváltozatról ismert, hogy fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét.[7] A genetika mellett a környezeti tényezők is fontosak lehetnek, például a korábbi fejsérülések, cerebrovaszkuláris történések, a magas vérnyomás, cukorbetegség és a depresszió.[8] Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, minthogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél ritkább. Még bizonyos étkezési szokások is „gyanúba keveredtek”, a betegek ugyanis kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmozódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék génmutációja igazolható.[7]
A betegség hátterében az agy bizonyos területein kialakuló plakkok és zárványok állnak.[2] A biztos diagnózist csak az agy szövettani vizsgálata jelenti, az esetek többségében csak valószínűsíthető a kórkép fennállása a beteg és a családtagok beszámolói, a különböző kognitív funkciókat vizsgáló tesztek, a képalkotó- és laborvizsgálatok alapján.[2]
Bár kezelése nem megoldott, és előbbi jelentések szerint nincsenek olyan szerek, melyekkel meg lehetne akadályozni a betegség súlyosbodását, bár némelyik gyógyszer átmenetileg csökkentheti a tüneteket.[2] A betegek az őket ellátók segítségére szorulnak, ami jelentős pszichés, testi és anyagi terhet jelent a velük foglalkozók számára,[9] és a pszichotikussá váló betegek esetében antipszichotikumok adása is szükségessé válhat,[10] és a kórkép az egyes betegekben változó sebességgel progrediál, a várható túlélés a demencia megjelenésétől számítva kb. 3-10 év.[11]
Amerikai (USA) kutatók lényeges kezelési eredményekkel tanúskodnak, ilyen például Dale Bredesen professzor munkája a kaliforniai egyetemen).[12][13] A jelenlegi vélemény az, hogy a betegség kezelhetőségére vonatkozó vélemények most láthatóan meg fognak változni Bredesen kutatási eredményei alapján.
A fejlett nyugati világban az Alzheimer-kór az egyik legköltségesebb kórképnek számít.[14][15]
2018-ban egy tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség.[16]