Piszkéstetői Obszervatórium
Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésekre alkalmas intézménye / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Piszkéstetői Obszervatórium, hivatalos nevén HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriuma, Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésekre alkalmas létesítménye. Az obszervatórium létrehozója az MTA Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója, Detre László volt, egyben első vezetője az építkezés 1960 és 1964 közötti I. ütemében. A csillagvizsgáló lakóépülete 1960-ra lett kész, a Schmidt-teleszkóp Archiválva 2019. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben átadása pedig 1962-ben történt meg. Az obszervatórium főépülete és első két kupolája (a Schmidt-távcső és a Cassegrain távcső kupolái)[1] Szrogh György tervei szerint épült. Az RCC távcső kupoláját[2] Csontos Csaba[3] és Dobozi Miklós tervezte 1971 és 1974 között.
Ez a szócikk a csillagvizsgálóról szól. Hasonló címmel lásd még: 37432 Piszkéstető. |
A „Piszkéstető” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Piszkés-tető. |
Piszkéstetői Obszervatórium | |
HUN-REN CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet Kutatóállomása | |
A Piszkéstetői obszervatórium madártávlatból. Balra lent a lakóépület, majd az 50 cm-es, a Schmidt és az RCC távcsövek kupolái. A háttérben a galyatetői adótorony. | |
Település | Mátra |
Cím | Magyarország, Mátraszentimre, Mátrai út |
Építési adatok | |
Megnyitás | 1960 |
Tervező | Középülettervező Vállalat, |
Építész(ek) | Szrogh György, |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | csillagászati obszervatórium |
Alapadatok | |
Tszf. magasság | 944 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 19° 53′ 39″47.918072222222, 19.8943 | |
Piszkéstetői Obszervatórium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Piszkéstetői Obszervatórium témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Piszkéstető-i obszervatórium építését a Svábhegy tetején, a Normafa közelében, működő intézet kertjében működő 60 centiméteres 1928-ban készült Heyde-Zeiss részbeni kiváltása és a kutatási feltételek javítása indokolta, a város fényeinek egyre nagyobb zavaró hatása miatt. A távcső egy 2003-as részleges felújítás után 2013-ig kvázi-automata üzemmódban működött és tucatnyi egyetemi hallgató ezzel végezte első tudományos méréseit. A fényszennyezés egyre nagyobb problémát okoz világszerte, amely nem csak a tudományos célú méréseket zavarja, hanem egyre több embert foszt meg az égbolt mindennapos látványától, ami a természetes környezet része. Detre László emlékére 2002-ben emlékkövet helyeztek el Piszkéstetőn.
A kutatómunka fejlesztése érdekében egy még 2016-ban elnyert pályázat keretében, - melynek neve Kozmikus hatások és kockázatok - 2019. márciusában elkezdődik egy kamerarendszer telepítése,[4] amely a földi légkörbe érkező tűzgömbök pályájának kiszámítását teszi lehetővé nappali körülmények között is.[5] Így már nemcsak azokat a meteorokat lehet majd megfigyelni, amelyek a Hold és a Föld között haladnak el, hanem azokat is amelyek a Földet eltalálják.