Az Ezeregyéjszaka meséi
a legismertebb arab mesegyűjtemény / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ezeregyéjszaka meséi (arab: كتاب ألف ليلة وليلة [Kitáb alf lajla va lajla] ’Ezer éjszaka és egy éjszaka könyve’, perzsa: هزار و یک شب, török: Bin Bir Gece Masalları, urdu:ایک اور ہزار راتین ولی کتب , héber: אלף לילה ולילה) a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza. A teljes szöveget magyarra Prileszky Csilla ültette át. Munkáját filológiai körökben nemcsak a magyar irodalom egyik legnagyobb műfordításaként, de az Ezeregyéjszaka európai fordítástörténetének egyik csúcsaként is értékelik.[1]
Az Ezeregyéjszaka meséi | |
Az Ezeregyéjszaka meséinek 13. századi hispániai kézirata | |
Szerző | nem ismert |
Eredeti cím | كتاب ألف ليلة وليلة |
Megírásának időpontja | valószínűleg a 8–14. század között |
Nyelv | arab |
Témakör | Sahrazád szultána meséi |
Műfaj | mesegyűjtemény, bár többféle műfajt (mese, regény, novella, tanmese, csalimese, anekdota) is tartalmaz |
Részei | 1001 mese |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Az Ezeregyéjszaka meséi I–VII. kötet. Ford. Prileszky Csilla, a verseket fordította Tótfalusi István. Budapest: Atlantisz. 2000. ISBN 963-9165-14-X |
Külső hivatkozás | http://www.wollamshram.ca/1001/index.htm |
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Ezeregyéjszaka meséi témájú médiaállományokat. |
A kerettörténet két főszereplője Sahrazád szultána és Sahrijár szultán. Amikor a szultán rájön, hogy a korábbi felesége hűtlen volt hozzá, szörnyű bosszút áll az asszonyokon. Mindennap elvesz egy szüzet, akit a nászéjszaka után kivégeztet. Végül a vezíre már nem talál több lányt a birodalomban. Ekkor Sahrazád (ismert Seherezádé és Sehrezád néven is), a vezír lánya ajánlkozik menyasszonynak. A nászéjszakán Sahrazád elmond egy mesét a királynak, de nem fejezi be, így kényszeríti a kíváncsi Sahrijárt, hogy tartsa őt életben. Másnap éjszaka, amint befejezi a mesét, elkezd (de csak elkezd) egy másikat. És ez így folytatódik ezeregy éjszakán keresztül. A változatoknak eltérő befejezésük van, de mind megegyezik abban, hogy Sahrijár megkíméli Sahrazád életét.
A mesefolyam műfaji tekintetben igen-igen változatos: történelmi elbeszélések, szerelmi történetek, tragédiakezdemények, vígjátéki betétek, versek, humoreszkek és muszlim vallásos legendák is vannak köztük. A leghíresebb történetek:
- 'Alá ad-Dín (Aladdin) és a bűvös lámpa,
- 'Alí Baba és a negyven rabló,
- Tengerjáró Szindbád utazásai
Hála legyen Allahnak, a világok Urának, üdv és malaszt a küldöttek urának, a mi urunknak és gyámolunknak, Mohamednek – üdvözítse Allah üdvvel és kegyelje keggyel mind az ítélet napjáig múlhatatlanul.
Mindezek utána: bizony, eleink élete folyása intő példa az utánunk jövőknek; vegye eszébe az ember a tanulságait annak, ami mással történt, hogy figyelmezve a hajdanvolt népek hagyományaira s azokat tanulmányozva okulhasson belőlük. Áldassék, ki az elődök hagyományát intő tanulságként állította más népek elé. Eme tanulságok közül valók az Ezeregyéjszakának nevezett történetek a bennük levő pompás históriákkal és példázatokkal.
(Prileszky Csilla fordítása)
AZ IRGALMAS ÉS MEGBOCSÁTÓ ALLÁH NEVÉBEN!
Dicsőség Alláhnak, a világ urának! Áldás és béke szálljon a próféták fejedelmére, a mi urunkra és mesterünkre, Mohamedre, valamint ivadékaira; ítéletnapig tartó örök áldás és béke reá!
Továbbá: Bizony, a régiek élete folyása tanulságossá vált későbbi nemzedékek számára. Szolgáljon arra, hogy az emberek megtudják mindazt, ami másokkal megesett, és okuljanak belőle, tanulmányozzák a régi népek életét, és tekintsék intő példának mindazt, ami velük történt. Dicsértessék az, aki az elmúlt eseményeket a késő utódok számára intelmül hátrahagyta.
E példázathoz tartoznak azok az érdekes és tanulságos mesék, amelyeket „Az ezeregyéjszaka meséi”-nek neveznek.
(Honti Rezső fordítása)