Csoszon
egységes állam volt a Koreai-félszigeten, melyet I Szonggje tábornok hozott létre / From Wikipedia, the free encyclopedia
Csoszon (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon?) 1392 és 1897 között fennálló egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten, melyet I Szonggje (I Seong-gye) tábornok hozott létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót (Goryeót) uraló Vang (Wang)-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon (Joseon)ra, melynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Az ország fővárosa Hanszong (Hanseong), más néven Hanjang (Hanyang), a mai Szöul (Seoul) volt. Csoszon (Joseon)ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a koreai ábécé, a hangul, amelyet azonban a jangban (yangban), a nemesi réteg alig használt.
A Csoszon-dinasztia ide irányít. Az uralkodócsaládhoz lásd az I-dinasztia szócikket |
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Csoszon (Joseon) | |||||
megszűnt | |||||
조선 / 朝鮮 1392. augusztus 5. – 1897. október 12. | |||||
| |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Hanszong (Hanjang) (Hanseong (Hanyang))[1] | ||||
Hivatalos nyelvek | koreai | ||||
Vallás | neokonfucianizmus (államvallás) buddhizmus sámánizmus kereszténység | ||||
Államvallás | neokonfucianizmus | ||||
Pénznem | mun, jang (yang) | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchia | ||||
Uralkodó | király (lista) | ||||
Dinasztia | I-dinasztia | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoszon (Joseon) témájú médiaállományokat. |
1592-ben Tojotomi Hidejosi vezetésével japán támadássorozat indult Csoszon (Joseon) ellen, mely romba döntötte az országot, 1627-ben pedig a Ming Birodalmat megdöntő és a Csing Birodalmat megalapító mandzsuk támadták meg, ugyancsak nagy pusztítást okozva, a központi hatalmat jelentősen meggyengítve. Az 1700-as évekre azonban Csoszon (Joseon) ismét fölvirágzott, jelentős fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a monetáris gazdaság. Az 1880-as évekig az ország a külvilágtól jórészt elzárkózva létezett, emiatt „remetekirályságnak” is szokás nevezni.[2][3] Csoszon végül 1897-ben szűnt meg, amikor Kodzsong (Gojong) király császárrá kiáltotta ki magát, és ezzel létrejött a Koreai Császárság.
A modern koreai kultúra, etikett, társadalmi berendezkedés és szokások alapjainak nagy része Csoszon (Joseon)-kori örökség.