Emmanuel Chabrier
francia zeneszerző, zongoraművész / From Wikipedia, the free encyclopedia
Alexis Emmanuel Chabrier (Ambert, (Puy-de-Dôme), 1841. január 18. – Párizs, 1894. szeptember 13.) francia zeneszerző és zongoraművész.[1]
Emmanuel Chabrier | |
Emmanuel Chabrier 1882-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1841. január 18. Ambert (Puy-de-Dôme) Franciaország |
Származás | francia |
Állampolgársága | francia |
Elhunyt | 1894. szeptember 13. (53 évesen) Párizs, Franciaország |
Sírhely | Montparnasse-i temető |
Családja | |
Édesapja | Jean Chabrier |
Édesanyja | Marie-Anne-Evelina Durozay |
Házastárs | Marie Alice Dejean |
Pályafutás | |
Tevékenység | zeneszerző, zongoraművész |
Műfajok | zongoraművek zenekari művek operák |
Hangszer | zongora |
Híres művei | España Joyeuse marche |
IPI névazonosító |
|
Emmanuel Chabrier aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmanuel Chabrier témájú médiaállományokat. |
Bár elsősorban két zenekari művéről ismert (España és Joyeuse marche), jelentős operák (köztük a növekvő népszerűségű L'étoile – A csillag), dalok és zongoraművek is fűződnek a nevéhez. Ezek a darabok, bár számuk nem nagy, kitűnő színvonalúak. A komponistát olyan zeneszerzők csodálták, mint Debussy, Ravel, Richard Strauss, Satie, Schmitt, Sztravinszkij, illetve a Francia hatok csoportosulás tagjai. Sztravinszkij megidézi az Españat a Petruska című balettjében, Ravel pedig arról ír, hogy a Le Roi malgré Lui kezdő ütemei új irányt szabtak a harmonizálásnak francia földön. Francis Poulenc megírta a komponista életrajzát, és Richard Strauss vezényelte Chabrier befejezetlen operájának, a Briséïs-nek az első színpadi előadását.
Chabrier korának vezető íróival és festőivel is kapcsolatokat ápolt. Különösen jó barátja volt Claude Monet és Édouard Manet, és már akkor impresszionista képeket kezdett gyűjteni, amikor még ez a művészeti irányzat nem vált divattá. Magángyűjteményének több darabja ma a világ vezető múzeumaiban látható.