Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete
posztszovjet államok katonai együttműködése (1992–) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ; angolul: Collective Security Treaty Organization, CSTO; oroszul: Организация Договора о коллективной безопасности, Organyizacija Dogovora o kollektyivnoj bezopasznosztyi, ODKB) volt szovjet tagállamok részvételével alakult nemzetközi katonai szövetség. Szokás keleti-NATO néven is hivatkozni rá, a tagországok között fennálló kölcsönös védelmi garancia intézménye miatt. A szervezet előfutárának alapító okiratát 1992. május 15-én írta alá a Szovjetunió hat utódállama, Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Ezen szerződést az aláírás helyéről szokás emlegetni Taskenti Paktumként vagy Taskenti Szerződésként is. 1994-es hatályba lépéssel ezen megállapodáshoz csatlakozott három másik FÁK-ország is, név szerint Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Grúzia. Öt év elteltével az aláírók közül hat állam – Azerbajdzsán, Grúzia és Üzbegisztán kivételével mindenki – megállapodtak a fennálló szerződés 5 évre történő megújításáról. 2002-ben ezen hat ország megállapodott, hogy a fennálló együttműködést továbbfejlesztik, és létrehozták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét.
Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete | |
A KBSZSZ logója | |
Alapítva | 2002. október 7. |
Típus | katonai szövetség |
Jogelőd | Taskenti Szerződés |
Székhely | központ: Minszk, Fehéroroszország katonai parancsnokság: Moszkva, Oroszország |
Tagság | Fehéroroszország
Kazahsztán Kirgizisztán Oroszország Örményország (tagság befagyasztva)[1][2] Tádzsikisztán |
főtitkár | Imangali Tasmagambetov |
Működési régió | Eurázsia |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 55° 47′ 47″, k. h. 37° 32′ 07″55.7963, 37.5354 | |
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete témájú médiaállományokat. |
Nyikolaj Borgyuzsa főtitkársága idején, 2006. június 23-án Üzbegisztán a KBSZSZ teljes jogú tagjává vált. Az üzbég tagságot az üzbég parlament 2008. március 28-án ratifikálta.[3] 2012-ben azonban Üzbegisztán tagsága felfüggesztésre került. 2024. február 23-án Örményország bejelentette, hogy befagyasztja a tagságát, mivel úgy ítélték meg Hegyi-Karabah elvesztését követően, hogy már nem számíthatnak a szövetséges Oroszország segítségére.[4]
A KBSZSZ alapokmánya megerősítette valamennyi résztvevő állam azon kívánságát, hogy amennyiben lehetséges, akkor a tagállamok kötelesek tartózkodni katonai erő használatától, illetve az azzal való fenyegetéstől. Az aláírók nem csatlakozhatnak más katonai szövetséghez vagy más nemzetközi integrációs államcsoportosuláshoz.[5] Amennyiben az egyik tagországot külső agresszió éri, akkor az ellen köteles mindenki egységesen fellépni. A hatékony együttműködés érdekében a KBSZSZ évente hadgyakorlatot tart a tagországok közös részvételével, hogy lehetőséget kapjanak a szervezetek közötti együttműködés javítására. A "Rubezs 2008" elnevezésű hadgyakorlatot Örményországban tartották, ahol a hét tagországból összesen nagyjából 4000 katona vett részt. Ezen hadgyakorlaton operatív, stratégiai és taktikai kiképzést is folytattak, különös tekintettel a KBSZSZ-partnerség kollektív biztonsági elemének hatékonyságának javítására.[6] Az eddigi legnagyobb ilyen gyakorlatokat 2011-ben Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában tartották meg, ahol több, mint 10 000 katona és 70 harci repülőgép volt jelen.[7] Ahhoz, hogy egy harmadik ország katonai támaszpontot üzemeltethessen a KBSZSZ valamely tagországában, ahhoz a szervezet valamennyi tagjának konszenzusos hozzájárulása szükséges.[8]