Menekülés (festmény)
John Everett Millais festménye / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Menekülés (eredeti címe The Rescue) a brit Sir John Everett Millais festménye, amelyet 1855-ben mutatott be a londoni Királyi Akadémián.
Menekülés (The Rescue) | |
Művész | John Everett Millais (1855) |
Típus | Olaj, vászon |
Műfaj | zsánerkép |
Mozgalom | preraffaeliták |
Magasság | 121,5 cm, 47,8 in |
Szélesség | 83,6 cm, 32,9 in |
Múzeum | National Gallery of Victoria |
Gyűjtemény | National Gallery of Victoria |
Település | Melbourne |
Anyag |
A festmény egy korabeli tűzoltót ábrázol, aki egy égő házból ment ki három gyermeket, akiket anyjuk karjába ad. A festmény ötletét az adta, hogy Millais tanúja volt egy tűzvésznek és egy tűzoltó halálnak, és elhatározta, hogy megfesti a témát. A képen egy erős, férfias tűzoltó ereszkedik le a középosztálybeli otthon lépcsőjén, hogy megmentse a tűztől a karjában tartott három gyermeket. A kép bal alsó sarkában látható fecskendőt Millais egyik barátja, Charles Collins festett.
A londoni tűzoltóbrigádot nemrégiben alakították át üzleti vállalkozásból (amelynek feladata az épületek és vagyontárgyak védelme) közszolgáltatássá (amelynek elsődleges feladata a veszélyeztetett emberek megmentése).[1]
Millais arra törekedett, hogy élethűen adja vissza a tűz fénye és a füst által keltett effektusokat. Festés közben egy színes üveglap mögött deszkákat égetett, hogy minél jobban vissza tudja adni a tűzvész által keltett hangulatot. Egyébként a fény, az árnyék és a színek keltette vizuális effektusok ábrázolása új művészeti stílust jelentett karrierjében.
A festmény a színátmenetek ábrázolása terén is jelentős alkotás, elsősorban az anya halványkék köntöse változik rózsaszínné. Millais-t számos kritika érte ezért a kép bemutatását követő időszakban.[2]
Robyn Cooper műkritikus szerint kifogások érték magát a témát is: egy erős, egészséges munkásember menti meg a láthatóan középosztálybeli család gyermekeit, miközben azok apja sehol sem látható. Az álmából felvert anya kinyújtott keze látszólag nemcsak a gyermekeket, hanem az őket megmentő tűzoltót is üdvözli.[3]
Millais korai pártfogója, John Ruskin azonban nagyon jónak találta a képet, szerinte "ez az egyetlen nagy kép, amit ebben az évben kiállítottak."[4] Ruskin azt is megjegyezte, hogy a képen látszik a kapkodó befejezés, de egy-két részlet kivételével összhangban áll a téma kapkodó, dinamikus jellegével. Millais a kép elkészítéséhez rengeteg tanulmányt készített és ezért jelentős késésben volt a befejezéssel. Két nappal a kiállítás megnyitása előtt hajnalban kelt és éjszakába nyúlóan dolgozott a festményen. Barátja, Charles Collins tartott vele és megfestette a fecskendőt, míg Millais a kép többi részén dolgozott. Az utolsó ecsetvonásokat nem sokkal azelőtt fejezték be, hogy megérkezett a teherautó a képért.[4]