Myers–Briggs-típuselmélet
pszichológiai típuselmélet, teszt / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Myers–Briggs-típuselmélet pszichológiai típuselmélet a Myers–Briggs-típusindikátor (MBTI) nevű személyiségteszt alapján dolgozták ki; ez utóbbi tesztet a második világháború éveiben állította össze Carl Gustav Jung munkásságát is felhasználva Katherine Briggs és lánya, Isabel Myers. Nem szakmai körökben nagy népszerűségnek örvend, ám széles körű tudományos konszenzus van róla, hogy nem megalapozott feltételezéseken nyugszik, így áltudomány.[1][2][3]
E típuselmélet elődjét a híres pszichológus, Sigmund Freud munkatársa, Carl Jung dolgozta ki, és az alaptípusok, a kategorizálási szempontok nagy része is tőle ered. Jung egyértelműen szakított Freud elegáns, de leegyszerűsítő és sok tekintetben sztereotip személyiségelméletével, amely az ember viselkedését meghatározó elsődleges és gyakorlatilag egyetlen elemnek a „szexuális energiát” (libidó) tartotta. Ehhez képest a Jung munkássága alapján kidolgozott, majd Briggs és Myers által finomított és modernizált elmélet négydimenziós állapotterével (introvertált/extrovertált, érzékelő/intuitív, érző/gondolkodó, megítélő/észlelő) kifinomultabb, de még mindig a kezelhetőség és érthetőség tartományán belül van, így előrelépésnek tekinthető.