Pargali Ibrahim pasa
oszmán nagyvezír / From Wikipedia, the free encyclopedia
Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét.[3][4] Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.
Pargali Ibrahim pasa | |
az Oszmán Birodalom nagyvezírje | |
Uralkodási ideje | |
1523. június 27. – 1536. március 14. | |
Elődje | Piri Mehmed |
Utódja | Ajasz Mehmed |
Egyiptom kormányzója | |
Uralkodási ideje | |
1525 – 1525 | |
Elődje | Güzelce Kasım pasa |
Utódja | Güzelce Kasım pasa |
Életrajzi adatok | |
Született | 1495[1] Párga, Velencei Köztársaság |
Elhunyt | 1536. március 15. (40-41 évesen) Isztambul[2] |
Házastársa | Hatidzse szultána |
Gyermekei | Hanım szultána Fülane szultána |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pargali Ibrahim pasa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény családban, apja halász volt. Gyermekként kalózok elrabolták, majd rabszolgaként nevelkedett a török Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt.[5] A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövődött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásában részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jogtudomány, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, már ifjúkorában több nyelven is beszélt.
Amikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchiában, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos hódító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrád bevételében, valamint Mohácsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál.[6] Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel.
Külpolitikájában nagyszerűen hasznosította görög származásából eredő erényeit, neki köszönhetően az Oszmán Birodalom jó diplomáciai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak.[7] A belpolitikában játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevében. Hozzá köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklődést mutatott az európai művészet, így a festőművészet, költészet, szobrászat iránt is.
Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba hurcolt, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett.[8][9]